• Életének 70. évében, hosszú és súlyos betegség után elhunyt a magyar filmművészet egyik legnagyobb hatású alakja.
  • A Sátántangó és A torinói ló rendezője nemzetközileg is a legelismertebb magyar alkotók közé tartozott.
  • Tarr Béla 2011-ben visszavonult a filmezéstől, de tanárként és a Freeszfe elnökeként aktív maradt.

Tarr Béla, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a modern filmművészet iskolateremtő mestere 2026. január 6-án hajnalban, 70 éves korában távozott az élők sorából. A hírt a család nevében Fliegauf Bence közölte. A pécsi születésű rendező, akit a The Guardian a világ legjobb filmesei közé sorolt – megelőzve Tarantinót és Spielberget is –, olyan életművet hagyott hátra, amely radikálisan átírta a mozgóképről alkotott fogalmainkat.

A TARR-UNIVERZUM

Az Idő Ura

Fekete-fehér, hipnotikus lassúságú snittek, ahol a néző kénytelen elmerülni a létezés súlyában. A 7,5 órás Sátántangó nem film, hanem állapot.

A MAI VILÁG

A Figyelem Hiánya

A TikTok-videók és gyorsvágások korában Tarr Béla művészete az utolsó bástya volt, amely emlékeztetett minket a türelem és a mélyreható figyelem erejére.

Ki volt Tarr Béla, a magyar „slow cinema” atyja?

Tarr Béla nemzetközi hírű magyar filmrendező volt, a szerzői film egyik legradikálisabb képviselője, aki a dokumentarista realizmustól eljutott egy egyedi, apokaliptikus látomásig. Munkásságát a hosszú beállítások (long take), a fekete-fehér képi világ és a metafizikai kérdésfelvetések jellemezték. Filmjei, mint a Werckmeister harmóniák vagy a Sátántangó, a globális filmkánon megkerülhetetlen alapművei, melyekkel kivívta a szakma legmagasabb elismeréseit, köztük a Berlini Ezüst Medvét és a tiszteletbeli Európai Filmdíjat.

A rendező pályafutása mindössze 22 évesen indult a Családi tűzfészek című filmmel, amely még a Budapesti Iskola dokumentarista hagyományait követte. A valódi fordulatot az 1987-es Kárhozat hozta el: itt talált rá arra a nyelvezetre, amely később védjegyévé vált. Ebben az időszakban kezdődött legendás alkotótársi kapcsolata Krasznahorkai László íróval, akinek szövegei és Tarr vizualitása elválaszthatatlan egységet alkottak, valamint Hranitzky Ágnes vágóval és Víg Mihály zeneszerzővel.

HITVALLÁS: „A film még mindig a hetedik művészet, és a magyar kultúra része, és mint ilyet, köteles támogatni a mindenkori kormányzat és segíteni és megteremteni a normális munkafeltételeket.”

Bár 2011-ben, A torinói ló bemutatója után bejelentette visszavonulását a nagyjátékfilmek rendezésétől, a művészeti élettől nem szakadt el. Szarajevóban filmiskolát alapított (film.factory), kiállításokat rendezett Amszterdamban és Bécsben, valamint a Freeszfe Egyesület elnökeként állt ki a szabad oktatás mellett. Nem vonult ki teljesen a köztudatból: tavaly novemberben Budapest díszpolgára lett, sőt, a popkultúrába is visszakacsintott, amikor szerepet vállalt Beton.Hofi videoklipjében, bizonyítva, hogy hatása generációkon átível.

Halálával nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmművészet egyik utolsó óriása távozott, aki sosem kötött kompromisszumot a nézettség vagy a divat kedvéért. Filmjei nem szórakoztatni akartak, hanem megrázni és felébreszteni.

Melyik Tarr Béla leghíresebb filmje?

A kritikusok és a közönség egyöntetű véleménye szerint a Sátántangó (1994) a főműve. A Krasznahorkai László regényéből készült, több mint hétórás alkotás a filmművészet egyik legnagyobb vállalása, amely a közösségi lét széthullását és a hamis próféták hatását vizsgálja.

Miért hagyta abba a filmezést 2011-ben?

Tarr úgy érezte, hogy A torinói ló című filmmel mindent elmondott, amit a film nyelvén el akart mondani. Úgy vélte, hogy az életműve ezzel a filmmel vált kerekké és befejezetté, így nem akarta önmagát ismételni.

Hol tanított Tarr Béla?

A rendezés befejezése után a tanításnak szentelte idejét. Szarajevóban megalapította a film.factory doktori iskolát, vendégprofesszorként tanított Berlinben, és aktív szerepet vállalt a budapesti Freeszfe Egyesület oktatási munkájában is.

Források