Összefoglaló az Iványi Gábor melletti szolidaritási demonstrációkról

2025. november 11-én Budapesten, a józsefvárosi Dankó utcában élőlánccal és fáklyás tüntetéssel fejezték ki támogatásukat és szolidaritásukat Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője mellett. A demonstráció azután szerveződött, hogy az ügyészség hivatalos személy elleni csoportos erőszak bűntette miatt vádat emelt Iványi és több ismert ellenzéki politikus ellen.

A vádak háttere és a Dankó utcai események

Az ügyészség állítása szerint Iványi Gábor és társai 2022 februárjában megpróbálták akadályozni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőreinek előre be nem jelentett házkutatását az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában. A vádirat szerint a lelkész és a kiérkező politikusok, köztük volt és jelenlegi országgyűlési képviselők, erőszakos módon gátolták a hivatalos személyeket a munkájuk ellátásában. Iványi Gábor kérésére a tömeg a rendőrök sorfala felé tolta a lelkészt, hogy áttörjék a kordont. A pénzügyőrök azonban nem mondták le a kutatást, és végül az nem hiúsult meg.

A helyszínen tiltakozó civilek és újságírók részben az ablakokon át, részben a hátsó bejáraton jutottak az épülethez. Az esemény híre nagy felháborodást váltott ki, és számos politikus, művész, valamint civil aktivista kiállt Iványi mellett.

Szolidaritási megmozdulások és közéleti reakciók

A Politikai Üldözöttekért Alapítvány szervezésében „Mondjunk nemet a megfélemlítésre!” jelszóval rendeztek fáklyás tüntetést a Dankó utcában, amelyen felszólalt többek között Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Bródy János zenész, Haraszti Miklós író, valamint számos elismert színész, például Pogány Judit és Fullajtár Andrea. A demonstráción több ezer résztvevő mellett megjelent Márki-Zay Péter is.

A demonstráció nem csak Budapesten, hanem vidéki városokban, mint Miskolc, Pécs, Kiskunhalas és Füzesgyarmat is szerveztek hasonló megmozdulásokat, ezzel is kifejezve a társadalmi támogatást Iványi és az ellene indult eljárás ellen. A civil és politikai támogatók szerint az eljárás politikai bosszú, amely célja, hogy ellehetetlenítsék azokat, akik a társadalom perifériájára szorultak megsegítéséért dolgoznak.

Iványi Gábor válasza és elhivatottsága

Iványi Gábor több interjúban és közösségi média posztban is hangsúlyozta, hogy számított a vádemelésre, amelyet a hatalom politikai céljai motiválnak. Nem fél a jogi következményektől, és arról beszélt, hogy ha szükséges, a börtönből is folytatja majd a tevékenységét, úgynevezett börtönpasztoráció formájában. Megköszönte a mellette kiállóknak a támogatást és hűséges követőinek üzent, akiknek örök lekötelezettjének tartja magát.

🗣️ Idézet:
„Amennyiben bezárnak, akkor a börtönből folytatom majd a börtönpasztorációt, és elolvasom azokat a könyveket, amikre eddig nem volt időm.”
– Iványi Gábor, HVG

A politikai klíma és a háttér

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget a kormány megfosztotta a bevett egyházi státusztól és az ezzel járó állami támogatások nagy részétől, ami súlyos anyagi és működési nehézségeket okozott. Az Oltalom Karitatív Egyesület fenntartásában működő szociális intézmények, például hajléktalanellátók is veszélybe kerültek az állam részéről tapasztalt vegzálások miatt.

A vádemelés körüli viták nem csupán jogi kérdések, hanem mély politikai és társadalmi feszültségek jelei is, ahol az ellenzék és számos civil szervezet a hatalom túlkapásának tartja a folyamatot, miközben a kormányzat a törvényes eljárás pilléreit hangsúlyozza.

Összegzés

Iványi Gábor mellett országosan szolidaritási akciók zajlanak, amelyeken a társadalmi szolidaritás, a politikai megfélemlítés elleni tiltakozás, valamint az elesettek segítésének fontossága áll a középpontban. A jogi eljárás és annak politikai vonatkozásai továbbra is élesen megosztják a közvéleményt, és tükrözik a magyar közélet feszültségeit a választások közeledtével.

Felhasznált források