- Életének 88. évében, az Irgalmasrendi Kórházban elhunyt a magyar összeesküvés-elméleti szubkultúra egyik legmeghatározóbb alakja.
- A jogász végzettségű közíró a Szabad Európa Rádió szerkesztőjéből vált a „háttérhatalmi” mechanizmusok radikális kritikusává.
- Utolsó éveiben a Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakozott, Toroczkai László „a mélyállam legbátrabb leleplezőjeként” búcsúztatta.
Vasárnap délután, 2026. január 4-én, 87 éves korában elhunyt Drábik János közíró, jogász, az Országos Trianon Társaság elnöke. A hírt a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és a Mi Hazánk Mozgalom elnöke is megerősítette. Drábik, aki évtizedeken át formálta a magyar alternatív nyilvánosságot, a budapesti Irgalmasrendi Kórházban tért örök nyugalomra.
Követői számára ő volt a „szemfelnyitó”, aki bátran beszélt a globális pénzügyi elitről, a szabadkőművességről és a magyarságot sújtó történelmi igazságtalanságokról.
Bírálói szerint munkássága az antiszemitizmus és a tudománytalan összeesküvés-elméletek melegágya volt, amely veszélyes leegyszerűsítésekkel magyarázta a világot.
Ki volt Drábik János?
Drábik János (1938–2026) jogász, újságíró, a magyarországi összeesküvés-elméleti irodalom iskolateremtő alakja és a nemzeti radikális gondolkodás egyik ideológusa volt. Pályáját vállalati jogászként és a KISZ kulturális osztályának munkatársaként kezdte, majd emigrációja után, 1983 és 1993 között a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében dolgozott, mielőtt hazatérve a „szervezett magánhatalom” elleni küzdelemnek szentelte életét.
TOROCZKAI LÁSZLÓ: Elhunyt Drábik János, a szervezett magánhatalom, a mélyállam legbátrabb leleplezője. […] A zászlót, amelyet fáradhatatlanul vittél, mi visszük tovább.
A Szabad Európától a Világ-Panorámáig
Életútja tele volt éles váltásokkal. Az ELTE jogi karán végzett, csellistának készült, majd a kommunista rendszerben betöltött pozíciói után az Egyesült Államokba, később Németországba emigrált. A rendszerváltás utáni hazatérése hozta meg számára az igazi ismertséget: több mint húsz könyvet publikált, amelyekben a globális folyamatokat egy titkos elit irányításával magyarázta.
A szélesebb közönség az Echo TV Világ-Panoráma című műsorából ismerhette meg, ahol Szaniszló Ferenc állandó vendégeként fejtette ki nézeteit a „talmudistákról”, a pénzhatalomról és Trianonról. Elméletei között szerepelt az a sokat vitatott állítás is, miszerint Petőfi Sándor valójában Széchenyi István fia volt.
Politikai szerepvállalása
Drábik nemcsak íróként, hanem szervezőként is aktív volt. 1996-tól vállalt szerepet a Magyarok Világszövetségében, ahol 2018-tól a Stratégiai Bizottságot vezette. Élete végén nyíltan elköteleződött a pártpolitika mellett is: 2023-ban belépett a Mi Hazánk Mozgalomba.
MVSZ KÖZLEMÉNY: Dr. Drábik János jogász, újságíró és közíró volt. […] Több mint 20 könyvet írt, amelyben leleplezte a világot irányító háttérhatalom működését.
Toroczkai László, a párt elnöke közösségi oldalán jelezte: Drábik János utolsó, átfogó interjúját a Magyar Jelennek adta, amely posztumusz kerül majd bemutatásra a napokban.
Mikor lesz Drábik János temetése?
A temetés pontos időpontjáról és helyszínéről a család és a szervezetek (MVSZ, Mi Hazánk) későbbre ígértek tájékoztatást. Toroczkai László ígérete szerint „az utolsó úton elkísérik”.
Melyek voltak a legismertebb könyvei?
Több mint húsz kötetet jegyzett, legismertebb művei a „Kiválasztottak”, az „Uzsoracivilizáció” és a „Százéves Trianon”, melyekben a globális pénzügyi rendszert és a magyar történelmet elemezte sajátos szemszögből.
Mi az a „szervezett magánhatalom”?
Drábik terminológiájában ez a kifejezés egy globális, nemzetek feletti pénzügyi és politikai elitet jelöl, amely szerinte a háttérből irányítja a világgazdaságot és a kormányokat.
