Költségvetési hiány és bankadó emelése 2025-2026-ban
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy a kormány megemeli az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélt 5 százalékra. A döntést a magyar gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye és a választás előtti jóléti, gazdaságélénkítő intézkedések finanszírozási igénye indokolja. A korábban tervezett 4,1 százalék helyett így az állam 2025-ben várhatóan 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forint hiánnyal számol. Ez hosszú távon fenntartható módon 73,5 százalékos GDP-arányos államadósság mellett valósulhat meg.
Az osztogatás ára és a gazdasági kihívások
A kormány nem kíván visszavonni a választások előtt bejelentett jóléti intézkedésekből, mint a 13. havi nyugdíj részleges visszaállítása, a 14. havi nyugdíj első etapja, a kedvezményes lakossági és vállalati hitelek, valamint adómentességek. Ezek azonban jelentős többletköltséget jelentenek, amit a gazdaság visszaeső teljesítménye nehezít meg. Az idén mindössze 0,5 százalékos gazdasági növekedést vár a kormány, míg a következő évre 3,1 százalék feletti bővülést remélnek, amelyet azonban a piaci elemzők általában optimistának tartanak.
A bankadó duplázása és tartalékzárolás
A költségvetési hiány fenntartása érdekében a kormány döntött az általános tartalékok zárolásáról, amely 190-192 milliárd forintot érint. Emellett javasolják a bankadó jelentős emelését: a bankok után a 20 milliárd forint alatti nyereségre 7-8 helyett 10 százalékos, a feletti részre pedig 18-20 helyett 30 százalékos kulcsot vetnének ki. Az állampapír-vásárlás révén érvényesíthető kedvezmény pedig 50-ről 30 százalékra csökkenne. Ez a lépés várhatóan legalább 360 milliárd forint bevételt hozna a költségvetésnek, ami 180 milliárddal több a korábbi tervezetnél.
🗣️ Idézet:
„A bankok jövedelmezősége továbbra is nagyon magas, így a szektornak bírnia kell az elvonást.”
– Nagy Márton, Nemzetgazdasági Minisztérium
Főbb kockázatok és az államháztartás helyzete
A pénzügyi stabilitás megőrzésére irányuló lépések mellett a hitelminősítők megítélése is fontos tényező. A Moody’s már korábban is öt százalék körüli deficitet vezetett be prognózisába, míg a Fitch ennél kedvezőbb számokat várt, így egy esetleges negatív reakció sem kizárt. Emellett maga a gyenge gazdasági növekedés és az infláció időszakos megemelkedése hosszabb távon további kihívásokat jelenthet.
Összegzés
A magyar kormány megemelte a költségvetési hiánycélt 5 százalékra, hogy fedezni tudja a szükséges gazdaságélénkítő és szociális intézkedéseket. Az intézkedések finanszírozásához jelentősen megnövelik a bankadót, valamint zárolják az általános tartalékokat. Bár a pénzügyi stabilitás megőrzése kiemelten fontos, az intézkedések egy feszes, kockázatokkal teli költségvetési környezetet eredményeznek. Az államadósság szinten tartása és a gazdasági növekedés megvalósulása kulcsfontosságú lesz a fenntartható fejlődés érdekében.
