- Bombahír: A Bloomberg forrásai szerint Orbán Viktor vizsgálja a köztársasági elnöki pozíció átvételének lehetőségét a 2026-os választások előtt.
- A cél: A hatalom megtartása és az ország irányítása akkor is, ha a Fidesz elveszítené a parlamenti többséget.
- Időzítés: A terv végrehajtásához még az áprilisi választások előtt, a jelenlegi kétharmados többséggel kellene módosítani az alkotmányt.
A nemzetközi gazdasági sajtó egyik legbefolyásosabb lapja, a Bloomberg dobta le a politikai atombombát ma reggel: értesüléseik szerint a magyar miniszterelnök stábja egy olyan „vészforgatókönyvön” dolgozik, amely alapjaiban rajzolná át Magyarország közjogi berendezkedését. A tét nem kevesebb, mint a hatalom átmentése egy esetleges választási vereség esetén.
Mit állít pontosan a Bloomberg Orbán Viktor tervéről?
A Bloomberg értesülései szerint Orbán Viktor azt fontolgatja, hogy a 2026-os választások előtt átül a köztársasági elnöki székbe, miután a parlamenti kétharmaddal kiszélesítette az államfői jogköröket. Ez a lépés lehetővé tenné számára, hogy választási vereség esetén is kontroll alatt tartsa a külpolitikát és a hadsereget, illetve blokkolja egy esetleges ellenzéki kormány (például a Tisza Párt) mozgásterét.
KULCSGONDOLAT: „Ez lenne az Orbán-rendszer megmentésének vészforgatókönyve, annak beismerése, hogy a hatalmat a választásokon már nem lehet biztosítani.” – Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund igazgatója.
A „két forgatókönyv” elmélete
A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő forrás szerint a terv nem csupán a vereségre készülve létezik. A koncepció kétirányú:
| Forgatókönyv | Orbán szerepe | Következmény |
|---|---|---|
| Ha a Fidesz NYER | Erős államfő | A napi ügyeket egy „megbízható szövetségesre” (pl. Lázár Jánosra) bízná, ő pedig a globális stratégiára fókuszálna. |
| Ha a Fidesz VESZÍT | Ellensúly | Elnökként megbéníthatná az új kormányt, megnehezítve például az EU-s kapcsolatok helyreállítását. |
Miért most merült ez fel?
A politikai pletykák szintjén régóta keringő elnöki rendszer bevezetését maga a miniszterelnök is „mindig az asztalon lévő” lehetőségnek nevezte egy novemberi ATV-interjúban. Az időzítés azonban most kritikus:
- A közvélemény-kutatások szoros versenyt, sőt, egyes mérések szerint ellenzéki előnyt mutatnak.
- A Fidesznek jelenleg még megvan a kétharmados többsége az Alaptörvény módosításához.
- A parlament szerdán már elfogadott egy módosítást, ami megnehezíti az államfő elmozdítását – ez sokak szerint az előkészítő lépés lehet.
A Sulyok-tényező és a jogi akadályok
A terv megvalósításának legnagyobb technikai akadálya, hogy a Sándor-palotában jelenleg Sulyok Tamás ül. Ahhoz, hogy Orbán Viktor még a választások előtt elfoglalhassa ezt a pozíciót, a jelenlegi elnöknek le kellene mondania. A Bloomberg elemzése szerint ez a „prezidenciális jogkörbővítés” legkorábban 2026 elején történhet meg, közvetlenül a kampányfinisben.
Gyakori kérdések a Bloomberg-jelentés kapcsán
Valóban bevezethetik az elnöki rendszert Magyarországon?
Igen, amennyiben a Fidesz-KDNP frakció a jelenlegi parlamenti ciklusban, a kétharmados többség birtokában megszavazza az Alaptörvény módosítását. Ehhez nincs szükség népszavazásra, tisztán parlamenti döntés.
Mi történne Magyar Péterrel, ha Orbán lenne az elnök?
Ha a Tisza Párt megnyerné a választást, de Orbán Viktor egy megerősített jogkörű köztársasági elnökként funkcionálna, a kormányfő mozgástere drasztikusan beszűkülne. Az elnök vétójoggal, a hadsereg irányításával és a kinevezések blokkolásával gyakorlatilag kormányozhatatlanná tehetné az országot az új vezetés számára.
Hogyan reagált a piac a hírre?
A befektetők egyelőre kivárnak, de a forint árfolyama érzékenyen reagálhat a politikai bizonytalanságra. A Bloomberg korábbi elemzései szerint a piacok nem szeretik az alkotmányos „mérnökösködést”, különösen, ha az a hatalomátmentést szolgálja.
