- Életének 78. évében elhunyt Kenedi János író, történész, a demokratikus ellenzék egyik legmeghatározóbb alakja.
- A gyászhírt Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, aki „erkölcsi mércének” nevezte az elhunytat.
- Kenedi kulcsszerepet játszott az állambiztonsági iratok nyilvánosságáért folytatott küzdelemben és Bibó István örökségének gondozásában.
Péntek délután érkezett a hír: Meghalt Kenedi János. A magyar demokratikus átalakulás egyik legkarakteresebb, intézményeken kívüli gondolkodója 78 éves volt. A halálhírt Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely tette közzé közösségi oldalán, személyes hangvételű posztban búcsúzva a főváros díszpolgárától.
Aki felmondta a társadalmi alkut
Kenedi János nem csupán szemtanúja, de aktív alakítója is volt a Kádár-korszak ellenzéki mozgalmainak, aki a „szerény bátorság” jegyében élt és alkotott.
„Kenedi János tudta, milyen küzdeni a magyar szabadságért. A rá jellemző szerény bátorsággal mondta fel a diktatúrával kötött társadalmi alkut, egész egyszerűen azért, mert nem volt hajlandó hazudni” – fogalmazott megemlékezésében Karácsony Gergely. A főpolgármester kiemelte: Kenedi hosszú évekig állás nélkül, a rendszer perifériájára szorítva vált a demokratikus átalakulás megkerülhetetlen alakjává.
Pályája során olyan mérföldköveknél volt jelen, mint:
- Bibó István temetése (1979): Ez volt az első nagy spontán demonstráció ’56 szelleme mellett, ahol Illyés Gyula oldalán Kenedi is beszédet mondott.
- Monori konferencia (1985): A magyar társadalom problémáit feszegető találkozó egyik főszervezője volt.
- Rendszerváltó szervezetek: Alapító tagja volt a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) és részt vett az SZDSZ elvi nyilatkozatának megfogalmazásában is.
A titkok őrzője és feltárója
A rendszerváltás után Kenedi János fókusza a múlt feltárására helyeződött. Nemcsak az 1956-os Intézet tudományos munkatársaként alkotott maradandót, de a közéletben leginkább az állambiztonsági iratok nyilvánosságáért folytatott küzdelme tette ismertté.
2007 és 2010 között ő vezette az úgynevezett Kenedi-bizottságot, amelynek feladata az állambiztonsági iratok levéltári átadásának vizsgálata volt. Célja egyértelmű volt: elérni, hogy a diktatúra titkai ne váljanak a demokrácia titkaivá is. Bár ez a törekvés a politikai ellenállás miatt csak részben valósulhatott meg, munkássága alapvető hivatkozási pont maradt mindenki számára, aki a magyar közelmúlt titkosszolgálati működését kutatja.
Miért volt fontos a Kenedi-bizottság?
A bizottság feladata az volt, hogy átvilágítsa az 1990 előtti állambiztonsági iratokat, és javaslatot tegyen azok titkosításának feloldására. Kenedi János vezetésével a testület rámutatott arra, hogy a rendszerváltás utáni titkosszolgálatok és a politika hogyan akadályozták a teljes múltfeltárást és az ügynöklisták érdemi nyilvánosságra hozatalát.
Milyen kapcsolat fűzte Bibó Istvánhoz?
Kenedi János Bibó István szellemi örökségének egyik legfontosabb gondozója volt. Ő készítette elő Bibó összes munkájának kiadását, és személyes barátság is fűzte a gondolkodóhoz. Karácsony Gergely visszaemlékezése szerint Kenedi őrizte azt a töltőtollat is, amely eredetileg Bibóé volt, és amellyel később a főpolgármester aláírta hivatali esküjét.
Milyen díjakkal ismerték el munkásságát?
Kenedi János munkásságát többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (amelyet később visszaadott), Széchenyi-díjjal (2008 – megosztva) és Budapest díszpolgári címével ismerték el.
